Aranyvilág

Előző bejegyzésemben eldöntöttük – én mindenképp – milyen időtávban gondolkodom. Mivel aranyról beszélek minimum egy hónapot ajánlok.
Nézzük sorra mi az, amit figyelembe veszek elemzés közben (szándékosan nem ajánlok kereskedési felületet, hisz nem tisztem eldönteni, ki és mit használjon és mit miért gondol a legjobbnak, a lényeg ugyanaz). Mint egy receptnél nézzük sorra a „hozzávalókat”.

A grafikon:

A grafikonokon „gyertyákat” látunk. - Ha úgy állítjuk be, nekem ez a kedvencem és a legtöbben ezt favorizálják.

Mit mutat egy „gyertya”:

Kedvenc indikátoraim, - nem használok túl sokat, hisz átláthatatlanná tenné és ellehetetlenítené az elemzést:

Sztohasztika:

Megelőző időintervallumra érvényes kereskedési ársávot és az aktuális záróárfolyamot méri össze. Értéke mindig 0% és 100% közé esik. A 100% időszaki csúcs árfolyamot jelent. A 0% jelentése az, hogy a záróárfolyam az elmúlt időszak legalacsonyabbja volt.
A képen jól látható, hogy a 80% és a 20% pirossal íródott. Ennek jelentése, hogyha bármelyik vonal alulról felfelé metszi a 20%-os vonalat akkor vételi jelet kapunk. Ebből egyenesen következik, hogy amennyiben valamelyik vonalunk felülről lefelé keresztezi a 80%-os szintet, eladási jelet kapunk.
Vételi jelnek minősül továbbá, ha – jelen esetben – a fekete vonalunk alulról felfelé keresztezi a piros vonalat. És eladási jelnek minősül az is, ha a fekete vonalunk felülről lefelé metszi a pirosat.
Nagyon figyeljünk arra, ha az árfolyam új csúcsokat vagy mélypontokat dönt, de a vonalaink nem haladják meg az eddigi értékeket. Ilyenkor én figyelmen kívül hagynám ezt az indikátort.

MACD:  (egy indikátor, indikátora)
Angolul: Moving Average Convergence/Divergence, azaz Mozgóátlag Összehajlás/Szétágazás. Az 1970-es évek végén Gerald Appel vezette be. A vizsgált pénzpiaci ár - például arany ára - változásának erejét, irányát, lendületét, a trendek tartósságát mutatja. Nem tartom hasznosnak, ha az árfolyam trend nélkül, vagy szeszélyesen mozog. Mivel napjainkban a legtöbb árfolyam az előbb említett módon alakul, továbbá eddigi tapasztalataimra hagyatkozva, nagyon sok téves jelzést kaptam az MACD-től, nem is részletezném tovább használatát.

Mozgóátlag:
Talán az egyik legszélesebb körben használt indikátor. Nagyon egyszerűen működik, attól függően, hogy hány napos mozgóátlagot állítunk be, annyi nap záró árának a számtani átlagát jelzi. Nagy előnye, hogy könnyebben érthető a szem számára, mint „milliónyi” gyertya látványa, hiszen kisimítja az árfolyamot. Ezáltal érthetővé teszi a trendeket. Vigyázni kell azonban, ha rövidtávon gondolkodunk, akkor a beállított érték ne haladja meg a 20 napot. Ha hosszabb távon spekulálunk, akkor ez akár 200 nap is lehet. A számomra legjobb megoldás, ha egy 20 és egy 200 napos átlagot is beállítok.
Ha csak egyet állítok be, nagyon egyszerű a dolgunk. Ha az árfolyam a mozgóátlag felett van, akkor emelkedik, ha alatta van, akkor csökken a piac.

Nézzük meg mi történik ha kettőt állítunk be, 20 és 200 napos:
eladási jelzést ad, amikor a 200 napos mozgóátlag csökken és a 20 napos mozgóátlag fölülről metszi. Vagy ha a 200 napos mozgóátlag emelkedésből csökkenésbe vált, a 20 napos alatta helyezkedik el.
Vételi jelzést ad, amikor a 200 napos mozgóátlag emelkedik és a 20 napos mozgóátlag alulról metszi. Vagy ha a 200 napos mozgóátlag emelkedésből csökkenésbe vált és a 20 napos mozgóátlag fölötte helyezkedik el.

Trendvonal:
Ezt az indikátort magunk rajzoljuk meg. Hogyan? Emelkedőtrendben a trendvonalat a gyertyáknál a lefelé irányuló kiszúrásokhoz, tehát az adott időintervallumban lévő minimum árakhoz illesztve húzzuk meg, csökkenő trendben pedig az adott időintervallumban lévő maximum árakhoz illesztve húzzuk meg. Döntést a trendvonal áttörésekor hozunk. Minél hosszabb ideje áll fenn a trend, annál nagyobb a trendvonal áttörésének jelentősége.

Bollinger-szalagok:
A Bollinger-szalagok közti távolság alapját, az árfolyam szórása adja. Minél nagyobb az árfolyam ingadozása, annál nagyobb a távolság a két szalag között.
Hirtelen és nagyobb árfolyammozgás várható, ha összeszűkül a szalag, ha az árfolyam görbéje elhagyja a szalagot, akkor trendfolytatásra számítsunk. Trendfordulóra abból következtethetünk, ha először a szalagon kívül képződik egy csúcs vagy mélypont, majd utána ugyanez ismétlődik meg a szalagon belül. A szalag egyik oldaláról elinduló árfolyam valószínűleg a másik oldalig tart. Célár megállapításában nagy segítség ez az indikátor.

RSI:
Az árfolyam extrém helyzeteit hivatott jelezni. Ezt az egyet még én is ki tudom számítani:
RSI(x)=100*(1-(1/(1+(Y/Z)))) "Y" az utolsó x nap emelkedést jelentő záró árainak átlaga, "Z" pedig az utolsó x nap csökkenést jelentő záró árainak átlaga. Ugye, nem is olyan nehéz? Trendfordulásra akkor számítok, amikor az RSI értéke kisebb mint 30, vagy nagyobb mint 70. Kifejezetten hatékony a bollinger-szalagokkal használni.

Következő alkalommal, úrrá leszünk a káoszon. Megnézünk már megtörtént helyzeteket – képekkel. És leellenőrizzük, vajon jó döntést hoztunk volna elemzésünk alapján? Persze egy kicsit bonyolítani is fogjuk, újabb indikátorral, amit sokan „bálványoznak”, valahogy nekem mégis kimaradt a tárházból. Viszont nem lenne tiszta a lelkiismeretem, ha kihagynám a felsorolásból.