Aranyvilág

„Kalifornia az amerikai álom egy új modelljét mutatta meg az embereknek – egy olyan ideált, ahol a hangsúly a kockázatvállalásra való képességre, a jövő kockáztatására való hajlandóságra került.”

(Henry William Brands)

 1848. Európa

A kontinenst átszelő forradalmi hullám eléri Magyarországot. Tömegek vonulnak lázasan utcára és kiáltják: elég volt! Lázadunk, szabadságharcolunk, remélünk, bízunk, kivívunk, örülünk (egy darabig). Ezt a sztorit már nagyon jól ismerjük, hiszen kicsi korunk óta nevelik belénk a sanyarú magyar sors kialakulásának történelmét. De nézzük csak, mi történt ez idő tájt a világ másik felén, Amerikában.

1848. Egyesült Államok, Kalifornia, Coloma

- No ide egy fűrészmalmot akarok – adta ki az utasítást John Sutter, a gazdag földbirtokos az American folyó köves, kavicsos partján állva. Bár ne tette volna. Mert ami ezután történt, az tönkre tette gondosan felépített gazdaságát.

Amikor kizsákmányolt és munkára kényszerített indián munkásai - élükön James Wilson Marshall brigádvezetővel - nekiláttak a munkálatoknak, még nem is sejtették, mekkora kincs lapul a földben.

Egy nap James megjelent kenyéradója előtt aranyrögökkel a kezében. Amikor Sutter megtudta, hogy a rögök az ő földjéből valóak, mindent megtett azért, hogy titokban tartsa ezt. Nem sikerült.

A hír vírusként terjedt, hiszen a nyugati part első aranyrögeiről volt szó. Sutter indította el az első világméretű aranylázat, amely más kontinensekről is tömegével vonzotta a résztvevőket, viszont ennek gyümölcsét nem élvezhette. Csődbe ment az 50-es évek elejére, munkásai otthagyták, földjeit a bevándorlók feltúrták, állatait széthajtották.

Kalifornia népessége a tömeges bevándorlásoknak köszönhetően 14.000 főről 223.000-re nőtt 1848 és 1852 között. Özönlöttek az országba spanyolok, franciák, portugálok, latin-amerikaiak, de még Új-Zélandról, Ausztráliából és Kínából is ezrével szelték át a Csendes-óceánt, vállalva az utazás veszélyeit. De aranyról volt szó. Kiásható vagyonról, amivel fizetni lehet. Bárhol. Nem is csoda, hogy sokan feltették mindenüket erre, hiszen tombolt az aranyláz, és könnyen megszerezhető vagyonnal kecsegtetett. Csak ki kellett ásni, vagy ki kellett mosni, át kellett szitálni, stb…

Természetesen voltak vesztesek itt is. Volt, akinek a földjét tették tönkre a bevándorlók, voltak, akik éhen haltak, mert a hirtelen létszámnövekedéssel nem tudott egyenes arányban növekedni az infrastruktúra és mezőgazdaság, és persze voltak, akik a kapzsiság áldozatai lettek.

Nem így történt Samuel Brannan San Franciscó-i kereskedő és lapkiadóval, aki megerősítette, megírta és megjelentette a tényt, mi szerint arany van a földben. Sőt, egy nagyon ügyes húzással komoly profitra tett szert. Mihelyst megbizonyosodott arról, hogy az American folyó aranyat rejt, a környék összes aranyásó és bányászati kellékét felvásárolta még a roham előtt, hogy aztán jókora haszonnal eladja. Sőt, tovább ment. Egy fiolát akasztott a nyakába, amelybe aranyrögöket tett, majd San Francisco utcáit járva kiabálta „Arany! Arany! Arany az American folyótól!”. Zseniális üzleti húzás.

1848 és ’53 között 370 tonna aranyat termeltek ki, 1853 és 1885 között 340 tonnát, 1890-es évek végére több mint 620 tonna aranyat sikerült a felszínre hozni a gyorsan fejlődő technológiának köszönhetően. Míg eleinte a serpenyő volt a célszerszám, később az üledéket aranymosó vályúkba, bölcsőkbe lapátolták és folyamatos mozgatás mellett átmosták. Azok, akik nagyobb csapatban dolgoztak, merészebb műveletbe foghattak: gátat építve a folyót átterelték ércmosó csatornákba, majd az üres medret felásták.

Az aranyláz hozta változások mind emberi mind környezeti változásokat eredményezett. Az őslakos indiánok népirtás áldozatai lettek, de voltak, akik az elkobzott föld hiányában éhen haltak. Lélekszámuk 150.000 főről 30.000 fő alá csökkent, mintegy 25 év alatt. Az alkalmazott mosási és feltárási technológiák a környezetet az érintett részeken tönkretette.

Kalifornia rövid időn belül vonzó úti céllá vált a jobb életet remélők körében. Településeket alapítottak, alkotmányozó kongresszust tartottak, fellendült a mezőgazdaság és fejlődött az úthálózat, iskolákat és templomokat építettek. Washingtonnal folytatott sikeres tárgyalásokat követően felvételt nyertek 1850-ben. Azóta is az USA legnépesebb államának számít.

 Végezetül jöjjön néhány érdekesség az aranyásás idejéből:

• A MOTHER LODE-ban (a Sierra Nevadában található, 6 km széles és 190 kilométer hosszú aranytelér) található arany 80%-a még a föld alatt van.
• A valaha talált legnagyobb aranyrög súlya 88,45 kg (2843,73 oz) volt. 1854-ben találták Kaliforniában. Érdekesség még, hogy az akkori arany árfolyama 20 dollár/oz volt. Ma közel 1800 dollár/oz.

A leghíresebb aranyrögök az aranyláz idejétől számítva

A híres Fricot rög. William Russell Davis találta 1865-ben, nevét mégis Jules Fricot-ról kapta. Súlya 201 oz.

Folytatjuk…