Az amerikai földtani intézet felmérése szerint nagyjából 171300 tonna sárga nemesfémet hoztak felszínre az évezredek során, ez a mennyiség évente körülbelül 3000 tonnával növekszik. Az aranybányászattal kapcsolatban a legnagyobb dilemmát környezetkárosító hatása jelenti, amelyre megoldást nyújtana új, környezetbarát technológiák kifejlesztése, valamint a jelenlegi aranykészletek újrahasznosítása.
Utóbbi esetében nem sérülne a minőség sem, hiszen a több száz évvel ezelőtt felszínre hozott sárga nemesfém ma is megegyezik az akkorival, ráadásul nagyjából az egész kibányászott mennyiség létezik ma is fizikai formában. Becslések szerint mindössze 3600 tonna nem hozzáférhető, az elérhető körülbelül 167700 tonna fele ékszer, a fennmaradó jegybankok, befektetők széfjében található, valamint ipari felhasználásra került.
Az Arany Világtanács adatai szerint az elmúlt évben az aranykínálat 36%-a származott újrahasznosított ékszerekből és elektronikai termékből. A múltba visszatekintve idáig körülbelül a sárga nemesfém 30%-át dolgozták fel újra.
Egy érdekesség: a japán elektronikai hulladékok több aranyat tartalmaznak, mint amennyit a dél-afrikai bányákból felszínre hoznak. Egyes becslések szerint a világ aranykészletének 16%-át teszi ki.
A törtarany 70-85%-a az ékszeriparból származik. A legtöbb újrahasznosított arany Kelet-Ázsiában, főleg Indiában lelhető fel, ahol nem ritka, hogy például az örökölt ékszereket beolvasztatják. A bizonytalan gazdasági környezet, az életszínvonal romlása is sok esetben az olvasztott arany mennyiségi növekedéséhez vezet.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.